|
A FUTBALLISTA TUDJA, MIKOR VESZÉLYES A SÉRÜLÉSE
2008.06.12. 09:46
 Már három súlyosabb sérülés is történt a foci Eb-n, az érintett labdarúgók várhatóan csak hónapok múlva térhetnek vissza a pályára. Mi történik a meccsen a szabálytalanság utáni ápoláskor? Ki az, aki szimulál, és ki az, akinél valóban komoly a baj? Dárdai Pált, Buzsáky Ákost és dr. Kator Miklóst, a magyar labdarúgó válogatott csapatorvosát kérdeztük a futballsérülésekről.
A focista egyből tudja, ha nagy a baj
A labdarúgók már a sérülés pillanatában tisztában vannak annak súlyosságával és esetleges következményeivel - mondta az [origo]-nak Dárdai Pál, a válogatott és a Hertha BSC futballistája. Ennek tudatában lehetőségük van reakcióikkal befolyásolni a játékvezetőt és a közönséget. A sérülthöz közel lévő játékosokon és a csapatorvosokon kívül ugyanis csak nagyon kevesen tudják azonnal megállapítani, hogy mekkora a prob. Ezt kihasználva nagyon sok labdarúgó túljátssza a szerepét, és az ilyen irányú képességeit kihasználva egy apróbb sérülés után is látványosan "fetreng", hangosat kiált a gyepen a szabálytalanságok után.
Kevesebb fagyasztás, több jég
A pályára való beérkezéskor az első feladat a sérülés súlyosságának pontos felmérése, majd annak gyors, szakszerű ellátása - mondta az [origo]-nak Dr. Kator Miklós, a Magyar Labdarúgó Válogatott csapatorvosa. Öt-tíz évvel ezelőtt még nagyon gyakori volt a fagyasztó-spray használata - szinte minden sérülést válogatás nélkül ezzel kezeltek a pályán az orvosok -, ma azonban már csak a comb-, vagy vádliizomzatba kapott rúgás ("labdarúgó szaknyelven ún. elefántpuszi) fájdalmát enyhítik ezzel.
A szakember elmondta, hogy az ízületi és porcsérülések esetén már nem használják ezt a módszert, mert itt hosszabb távú megoldásra van szükség a fájdalomcsillapításhoz. Ezekben az esetekben ezért inkább cserélnek és jegelnek. A hideg hatására ugyanis az erek összehúzódnak, és kevésbé engedik át a folyadékot, így a sérült részben csökken a duzzanat. A bőr tartós hűtése hozzájárulhat egy esetleges izomgörcs hatékony megszüntetéséhez is. A sérült részt a jég rögzítése után azonnal pihentetni kell a belső vérzések és duzzanat korlátozása, valamint az állapot romlásának megakadályozása érdekében. Ezért láthatjuk sokszor a fáslival bepólyált sérült lábrész felemelését, alátámasztását a kispadokon.
Meccsek fájdalomcsillapítókkal
Komolyabb fájdalom esetén a sérült ízületbe vagy a környező szövetekbe fájdalomcsillapítót tartalmazó injekciót is adnak. Ezeknek a szereknek a túlzott alkalmazása azonban késleltetheti is a gyógyulást. Ezenkívül doppingszernek nem minősülő fájdalomcsillapító tablettákat is kapnak a játékosok - rögtön az oldalvonal mellett - a súlyosabb sérüléseknél. Dárdai Pál elmondta, hogy a nagy leterheltség és a külföldi klubokban kialakult állandó posztonkénti versenyhelyzet miatt a kisebb, de fájdalmas sérülések esetén a játékosok többsége a mérkőzések mintegy 40%-át fájdalomcsillapítóval, érzéstelenítéssel játssza végig.
A védőknél gyakoribbak a sérülések
Nem meglepő módon az összes sérülés mintegy háromnegyede az alsó végtagokon fordul elő. A labdarúgók elsősorban térd-porcgyűrű-, boka- és lábszárizomzat-sérülést szenvednek. Az élvonalbeli játékosok esetében a térd- és bokasérülések egy része súlyos, tartós kimenetelű, de a sérülést nem szenvedő játékosok esetében is nagyobb az ízületi kopás vagy károsodás kialakulásának kockázata. Bár a különböző készségszintekkel, illetve a játékosok pozíciójával összefüggésbe hozott sérülésekre vonatkozó tanulmányok ellentmondásos eredményeket mutattak, az kijelenthető, hogy a védekező feladatot ellátó játékosoknál nagyobb a sérülés kockázata, mint a más csapatrészben játszóknál.
A kapusok esetében inkább gyakoribb a fej, az arc, a nyak és a felső végtagok sérülése. A fejsérülések egyébként az összes sérülés 14-22%-át teszik ki. Ezen belül a leggyakoribb szituáció egy másik játékos fejével (majdnem 30%), illetve könyökével (24%) való összeütközés. A focisták mintegy negyedének fejét pedig a közelről, nagy erővel meglőtt labda által éri ütés a leggyakrabban.
Egy forduló, és már három súlyos sérülés az Eb-n
"A sérülésekhez vezető kockázati tényezők közül az első számú veszélyt a korábbi sérülések nem megfelelő rehabilitációja, valamint a sűrű meccsprogram miatti túlterhelés jelentik a labdarúgók számára. Ennek következtében, ha feltételezzük, hogy egy játékos átlagosan 100 órát játszik évente - ez sok éljátékos esetén még több is lehet -, arra számíthatunk, hogy egy év alatt minden futballista legalább egy olyan sérülést szenved, aminek következtében legalább egy mérkőzést ki kell hagynia" - mondta Kator Miklós. Nem meglepő tehát, hogy az olasz Fabio Cannavaro még az Eb előtt, míg a svájci Alexander Frei és a svéd Christian Wilhelmsson már az első fordulóban boka-, keresztszalag, illetve combizomsérülést szenvedett. A statisztikák szerint az újból megsérülő játékosok 59%-a nem épült fel teljesen valamely előző sérüléséből, és a focisták majdnem felénél már korábban előfordult ugyanolyan típusú sérülés.
Érdemes kipihenni a kisebb sérülést is
A magyar válogatott és a Queens Park Rangers csapatának játékosa, Buzsáky Ákos is egy túlterhelt kisebb bokasérülés következményei miatt kénytelen három hónapot futball nélkül tölteni.
Buzsáky Ákos bokaszalagjai sem bírták a sorozatterhelést
Amint azt a játékos az [origo]-nak elmondta, egy bajnoki mérkőzésen bekövetkezett bokaficama után ahelyett, hogy kipihente volna a sérülést, hasonló intenzitással folytatta az edzéseket, és mérkőzéseket sem hagyott ki, aminek eredményeképpen jelentősen rosszabbodott az állapota. A múlt héten ezért össze kellett varrni a terheléstől túlságosan megnyúlt bokaszalagokat, így legközelebb csak három hónap múlva térhet vissza a pályára.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
