2000-12-09 

A legjobb kapus

Aligha lesz sakkozó vagy repülőmodellező abból a kisfiúból, akinek a papája labdarúgóedző, klubalapító és elnök. Buzsáky Ákos sorsát is meghatározta, hogy édesapja id. Buzsáky Ákos 1986-ban megalapította a Grund FC utánpótlásnevelő klubot. A kis Buzsáky négy éves volt ekkor, és már lejárt a csapat edzéseire, majd két évvel később igazolt játékosa is lett a Grund FC-nek. (Változnak az idők: Puskásék egykor a grundon tanultak meg futballozni, Buzsáky a Grundban.)

A labdarúgás érdekelt a legjobban, az óvodában is szinte mindig fociztunk. Otthon is elsősorban a futballról beszéltünk, és édesapám rengeteget foglalkozott velem. Tanított fejelni, cselezni, mindkét lábbal rúgni, azon volt, hogy minél jobb játékos legyen belőlem. A Grund FC-vel a Budapest-bajnokságban szerepeltünk, mindig idősebbek ellen játszottunk, azért, hogy gyorsabban fejlődjünk. Én támadni, gólt lőni szerettem, de szerepeltem mindenhol a csapatban. Egyszer még kapus is voltam, Békásmegyeren, a Pajzs-kupán a torna legjobb kapusának választottak."

Buzsáky Ákos tíz évig volt a Grund FC igazolt játékosa, aztán 1998 nyarán a Hungária körútra, az MTK ifjúsági csapatába igazolt. A kék-fehérek az ifjúsági válogatottban figyeltek fel a tehetséges játékosra, és még a Grund FC-ben futballozott, amikor már hetente egy-két alkalommal az MTK-nál, Szabó Györgynél edzett. Néhány klubtársa korábban távozott a Grund FC-től és igazolt nevesebb fővárosi csapathoz, Buzsáky azonban nem bánta meg, hogy ilyen sokáig kitartott a nevelő-egyesülete mellett, mert azzal, hogy rendszeresen idősebbek ellen játszott, fizikálisan és gyorsaságban is jobban fejlődött.

Az MTK-ban is egy korosztállyal feljebb, az ifjúsági A-csapatban játszottam. Azaz csak játszottam volna, mert hogy a bajnokság első mérkőzésein, Farkas Tibor edzőnél alig-alig jutottam szóhoz, és így sokszor feljebb, a junior csapatban szerepeltem. Kenyeres Imrénél viszont már rendszeresen pályára léptem, és stabil tagja lettem a bajnokságot nyerő gárdának. Jó csapatunk volt, tele korosztályos válogatottal, Kovacsiccsal, Lipcseivel, Czvitkoviccsal, Horváth Leventével, Bánkával. Ekkor még úgy gondoltam, hogy a következő évben is az ifjúsági csapat tagjaként leszek bajnok, aztán másként történt."

Gólpassz Illésnek

Az ificsapat utolsó három bajnoki mérkőzésén ugyanis megjelent egy negyven év körüli, magas, idegen férfi, akiről aztán kiderült, hogy Hollandiából érkezett, Henk ten Caténak hívják, és a nyártól ő lesz az MTK vezetőedzője. Ten Caténak tetszett Buzsáky teljesítménye. A holland szakember a felkészülés kezdete előtt visszahívta az MTK összes kölcsönadott játékosát, kiválasztott néhány junior korú labdarúgót, és pár edzés után kijelölte azt a keretet, amellyel Hollandiába utazott edzőtáborozni.

Buzsákya kiválasztottak között volt - és ott is maradt. Ettől kezdve végig az első csapattal készült, és Izlandon be is mutatkozhatott Illésék között. Az első hazai bajnoki mérkőzését 1999. október 3-án játszotta a Haladás ellen, kezdőként, majd ősszel még két találkozón lépett pályára. A Nyíregyháza ellen egykori Grund FC-s klubtársa, Vörös Péter cseréje volt, majd Újpesten is beállt (ott egy hógolyóval megdobták), aztán jött a téli szünet, és arra készült, hogy tavasszal még többet játszik. Az U17-es válogatottal kint járt Izraelben, a szilveszteri tornán, amelyen a legjobb mezőnyjátékosnak választották, aztán ahogy onnan hazatért, utazott Nyíregyházára, ahol részt vett a téli teremtornán. Fáradtan játszott, megsérült, hetekre kidőlt a sorból, így csak később tudott bekapcsolódni a tavaszi felkészülésbe. Lassan lendült formába, az első nyolc fordulóban csak 12 percet játszott, aztán Pécsett a szünetben beállt, és kitűnő megmozdulásainak köszönhetően győzelemhez segítette az MTK-t: Illésnek például ő adta a gólpasszt. A mezőny legjobbja lett, és a következő mérkőzésen rögtön kezdő.

A Zalagerszeg elleni találkozó volt az eddigi legemlékezetesebb meccsem, mert akkor lőttem az első élvonalbeli gólomat. Azzal szereztünk vezetést, és ismét a mérkőzés legjobbja lettem. Balszerencsémre a találkozón újból megsérültem, megint ki kellett hagynom néhány hetet, ám a Magyar Kupa-döntőn, ha sérülten is, de játszottam egy félidőt. Ha nincs ez a két sérülés, akkor biztosan jobb idényt zárok, mert kitűnő erőben voltam. Henk ten Cate nagyon kemény, fárasztó edzéseket tartott, de ennek lett is eredménye, sokat fejlődtem a kezei alatt." 

(www.nsport.portologic.hu)