Rend – fegyelem…

A média dolgozói, újságírók, riporterek, operatőrök csendben, rendben, mint megszeppent napközisek vonultak be a Szusza Ferenc Stadionba megannyi nagyra nőtt biztonsági ember gyűrűjében. Persze nem derült ki, kitől vagy mitől óvták a válogatott tagjait, mindenesetre úgy festett az Újpest elegáns stadionja a csütörtöki tréning alatt, mintha terrorelhárítók gyakorlatoznának.

Már persze a magyar nemzeti csapat tagjain kívül.

A megszeppent médiamunkások alakzatba fejlődve masíroztak be a pálya szélére elfoglalva „hadállásaikat”, és valamennyien azt lesték, melyik játékosé lesz majd Málta ellen a „karmesteri pálca”.

A Karlsruhe remek formában játszó középpályása, Hajnal Tamás ugyebár eltiltása miatt nem játszhat a Málta elleni szombati Eb-selejtezőn, de a megoldás szinte kínálta magát: majd Gera Zoltán szerepel majd ebben a szerepkörben.

Ezt „vetítette” a válogatott tréning során lejátszott kétkapus meccs. Ekkor ugyanis úgy festett a csapat, hogy Fülöp Márton kapus előtt a Szélesi Zoltán, Vaskó Tamás, Juhász Roland, Balogh Béla összeállítású hátvédsor állta a rohamokat, Vass Ádám és Tőzsér Dániel szerepelt szűrőként, és aztán jött a támadó alakzat, Filkor Attila a jobb, Dzsudzsák Balázs a bal szélen rohamozott, közöttük pedig ott helyezkedett az egy szem éket, Feczesin Róbertet segítő Gera Zoltán.

Nagy valószínűséggel így kezd a magyar csapat szombaton Málta ellen, bár ott van még bevetésre készen az Angliában, a Plymouth csapatában profiskodó Buzsáky Ákos. Ha esetleg őt dobja csatasorba Várhidi Péter, Filkor Attila marad ki, és Gera Zoltán húzódik a jobb szélre.

No, de ezek egyenlőre csak találgatások.

Ennél most fontosabb, hogy a keret tagjai rendkívül jó hangulatban és elszántan gyakorlatoznak, tán nem véletlenül mondta a pálya szélén álló Dunai Antal, a kapitány tanácsadója, hogy „fontos meccs lesz, és persze úgy érzem, győzünk. Emékszem, annak idején, még Illovszky Rudolf irányításával, az 1992-es világbajnoki selejtezőn mi is megszenvedtünk a máltaiak ellen. Éppen itt, a Megyeri úton játszottunk borzasztóan ellenük, nyertünk ugyan 3 – 0-ra, de nem volt sok köszönet a játékunkban. Egyébként személy szerint örülnék annak, hogy Gera Zoltán esetleg középen játsszhasson, mert az az ő igazi posztja, ott kénye-kedve szerint szervezhet, és zárkózhat fel az akciókhoz…”

S hogy miért olyan fontos ez a középpályásügy?

Nos, azért, mert a jó, az eredményes és látványosabb játék csalogatja ki a szurkolókat a lelátóra, márpedig ez a csapat az utóbbi mérkőzéseken alaposan megdolgozott azért, hogy ismét a válogatott mellé álljanak az emberek. Ez a szombati mérkőzés pedig a tavaly őszi, máltai kudarc után több mint javítóvizsga.

Az igazi persze az lenne, ha még mindig tétre menne ez a meccs. Ha még lenne okunk és főleg kedvünk számolgatni, a csoportállást böngészni, továbbjutási esélyeket firtatni. Talán, ha nincs az a máltai fiaskó, az a magyar futballt immár sokadszor alapjaiban megrengető 2 – 1-es vereség, még lenne halvány remény.

A szombati meccs egészen másról szól majd.

Érzi és tudja ezt Várhidi Péter szövetségi kapitány is, aki a most mindenkit foglalkoztató „karmester kérdésről” csak annyit mondott: „Hajnal Tamás egészen más típusú futballista, mint akár Gera Zoltán, akár Buzsáky Ákos. Bármelyiküket választom, ugyanolyan irányítót nem tudok pályára küldeni, hiszen csapatjátékunk éppen Hajnal Tamás stílusára épült. Most még nem tudok válaszolni arra, Gera Zoltán és Buzsáky Ákos közül ki helyettesíti őt, az is lehet, hogy csak szombaton döntök…”

Nemzeti Sport