- Éppenséggel egy közösen elfogyasztott ebédnél odasúghatná Kisteleki Istvánnak, hogy hívja össze az ülést. Ha akarná, megtehetné…

- Szó sincs róla. Túlértékeli a hatáskörömet.

- Nem hiszem. Mindenesetre úgy gondolom, az ehhez hasonló visszafogott lépései miatt alakult ki sokakban az a kép önről, hogy csak a báb szerepét osztották önre a felettesei.

- Nem vagyok mások bábja. Visszautasítom ezt a feltételezést. Szövetségi kapitányként megvannak a feladataim, a lehetőségeim, amelyekkel maximálisan élek és rendelkezem. Senki nem szól bele a munkámba, senki sem mondja meg, mit tegyek és mit ne.

- Tanácsadókat adtak ön mellé.

- Ugyan már! Dunai Antal az MLSZ alelnöke, Bicskei Bertalan pedig az MLSZ szakmai igazgatója.

- Konzultál majd velük a keret összeállításakor?

- Igen, de a végső szó mindig az enyém. Ha bármiben tudnak segíteni, azt örömmel veszem. Miért ne? Hangsúlyozom, ezt akkor is megtenném, ha nem lennének hivatalosan kinevezve.

- Korábban a kétezer-tizenkettes Európa-bajnokságra készült a csapatával. A rendezés jogát nem nyertük el, vagyis nyilván változtattak a célkitűzésen. Most mi a terv?

- A kétezer-nyolcas világbajnoki selejtezőkön már szeretnénk eredményesek lenni.

- Alig több mint egy év van hátra az ön által megjelölt időpontig. Mire számítsunk?

- Olyan magyar válogatottat kell kialakítanom, amely már nem asszisztál a selejtezőkön. A csapat jövő ilyenkor küzdelemre készteti az erősebb ellenfeleket is. Erre számíthatnak.

Nemzeti Sport, 2007.08.02.