| ÚJ HÍREK / NEWS : BESZÉLGETÉS VARGA ZOLTÁNNAL, A GRUND FC ALAPÍTÓJÁVAL BUZSÁKY ÁKOSSAL ÉS VÁRHIDI PÉTERREL |
BESZÉLGETÉS VARGA ZOLTÁNNAL, A GRUND FC ALAPÍTÓJÁVAL BUZSÁKY ÁKOSSAL ÉS VÁRHIDI PÉTERREL
2007.04.02. 12:00
 Futball, magyar futball: sóhajtás, legyintés, csönd, nosztalgia, lemondás - legalább húsz éve
Video:
A műsorvezető Baló György:
Igazából ez egy focisuli, de előkelően akadémiának hívják és a futballvilág is fontosnak tartja, hogy képviselői jelen legyenek a kezdésnél. Jönnek az új tehetségek, piacképes profik lesznek?
Riportfilm és beszélgetés egykor oly sokak kedvencével, Varga Zoltánnal, a Grund FC alapítójával Buzsáky Ákossal és Várhidi Péter szövetségi kapitánnyal.
Baló György: - Futball, magyar futball, sóhajtás, legyintés, csönd, nosztalgia, lemondás. Legalább húsz éve. Lényegében nincs. Megérem még, hogy megint lesz? Talán nem sértődik meg egyik vendégünk, Várhidi Péter szövetségi kapitány, ha azt mondom, hogy indíthatnánk egy gyors vetélkedőt ebben a műsorban. Ön nevezzen meg egy országot Andorrától Vaunatuig, amelynek válogatottja ne léphetne reális győzelmi eséllyel pályára Magyarország ellen? Akárhogyan is, azokból az országokban, amelyekben a futball látványos volt az utóbbi években, ilyen például Portugália, Görögország vagy Törökország. Korábban Franciaország. Nagyon nagy, részben állami pénzek kerültek a futballba. A kulcsszó az utánpótlásképzés. Válogatás, rendszer, szakember és pénz. És még pénz. Ma lenne 80 éves Puskás Ferenc. Az ő nevét veszi fel egy új utánpótlás akadémia Felcsúton. Aki kitalálta, Orbán Viktor, alighanem legalább olyan göröngyös talajra merészkedik, mint a politika. Gyergyói Zsolt riportja.
R.: - Ez a meccs nem Manchesterben, nem Amszterdamban, de még csak nem is valamelyik magyar nagyvárosban zajlik. A helyszín Felcsút. Ebben az 1800 lelkes faluban formálódik egy fociakadémia, ami a befektetők ambíciója szerint néhány év múlva a hazai utánpótlásképzés vezető intézménye lesz.
Mezey György a szakmai irányítótestület vezetője: - A világ és elsősorban Európa, hiszen Európa viszi a prímet e téren összes akadémiáját, technikai centrumát láttam a helyszínen és mondhatom, hogy a felcsúti vetekszik mindegyikkel és amennyiben a tesztpálya rendszer és a gyakorló pályák beindulnak, akkor pedig a világ első számú szakmai központjának számít, mert ilyen jellegű létesítmény sehol nincs.
R.: - Az akadémia tavaly szeptember óta működik. Az első évfolyamba 27 gyerek jár. A 14-15 éves fiúk szigorú rend szerint élnek, tanulnak és edzenek. A zsámbéki premontreiekhez járnak középiskolába, a felcsúti kollégiumban puritán, de komfortos körülmények között laknak. Háromágyas szobákba alszanak, van számítógépterem, külön tanulószoba, közösségi helyiségek és kápolna is. A kollégium mellett pedig a lényeg. Két füves centerpálya, egy-egy nagy illetve kis műfüves, valamint két füves gyakorlópálya. Az utánpótlásképzés felcsúti szentélyét egy alapítvány működteti, melyet Orbán Viktor hozott létre. A FIDESZ elnöke régóta ismert a foci melletti elkötelezettségéről, így nem meglepő, hogy sikerült több befektetőt is meggyőznie arról, érdemes pénzt és területet adni erre a célra. A cél pedig természetesen az, hogy a magyar foci visszanyerje régi rangját.
Orbán Viktor alapító: - Én azt hiszem, hogy a magyar futballt ma innen az utánpótlás felől lehet megújítani. Célként azt érdemes kitűzni, hogy a következő hat-hét év szakaszának lezártával legyen a spanyol, a német, az angol és az olasz bajnokságban legalább ötven olyan magyar játékos, aki biztos kezdő az elsőosztályban. Ma négy ilyen emberünk van egész Európában. Ezt kell megtízszerezni vagy megtizenkétszerezni. Ez az első lépés. És ha ez sikerül, akkor egy remek európai szintű bármilyen európai vagy világversenyen eséllyel induló válogatottat össze lehet majd építeni, föl lehet építeni, össze lehet rakni. És ha ez megvan, akkor a következő lépés, hogy legyen majd 6-7 év múlva egy vagy két olyan magyar üzletember, aki egy vagy kettő magyar klubot anyagilag abba a helyzetbe hoz, hogy a klubcsapatok versenyébe el tudjon jutni az európai csúcsokra. Tehát egy jó tíz éves távlatban én lehetségesnek tartom a magyar labdarúgás fölemelkedését. Erre egyébként szükségünk van. Ugye a futball lényege a gól. Amikor az ember valami nagy álmát, amit gyerekkorában elgondolt, sikerre viszi. Az beteljesül. Most Magyarország már lassan elfelejtette, hogy milyen a gólöröm. Nemcsak a futballban, általában. Itt olyan gyerekeket kellene nevelnünk, akik a saját személyes sikerükkel visszaadják a magyarok gólörömét, önbecsülését, jókedvét, életerejét.
R.: - A felcsúti komplexum alapítója szerint az is eredmény, ha sikerül nemzeti szellemű jó focistákat, egyben jó embereket nevelni. Olyanokat, mint Puskás Ferenc az intézmény névadója. Aki ideérkezik, az szó szerint a leghíresebb magyar nyomdokaiba lép. Hiszen mostantól Puskás lábnyomát őrzi a bejárat. A névadóra olyan legendás focisták jöttek el, mint Raymond Kopa, aki a Real Madridban focizott Öcsi bácsival.
Raymond Kopa: - Puskást 1953-ban láttam a Wembleyben. Az emlékezetes 6-3-as meccsen. Ez egy jutalomút volt, mert a Reimsszel akkor megnyertük a bajnokságot. Azóta Puskás nekem a világ legjobb focistája.
R.: - Csak felsorolásszerűen arról, kik vannak jelen a névadón. Bölöni László, aki európai kupát nyert ...Bukaresttel, és természetesen Puskás egykori csapattársai, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő. De térjünk vissza a lényeghez. Képesek lesznek-e az akadémiák kimozdítani a mélypontról a magyar focit? A statisztikák szerint 20-30 ezer gyerek közül kerül ki egy olyan, amelyik később európai szintű játékos lesz. Az akadémiák viszont nem tudnak a tömegfocival foglalkozni. Ehhez nagyságrendekkel több pénz kell. A 2002 után befulladt Bozsik-program feladata volt a tömegesítés, azóta ezt a szerepet nem tölti be senki. Az állam is már csak az elit képzést támogatja évről-évre kevesebbel. Míg 2004-ben még 334 millió forint jutott a foci utánpótlás nevelésre, idén már csak 200 millió. Szerencsére a Puskás Akadémián kívül még jónéhány működik az országban. Az első ilyen intézmény az agárdi Sándor Károly Akadémia. A Fotex tulajdonos Várszegi Gábor által több mint öt éve létrehozott intézmény igazán az elitnek készült. Az ország minden részéből kiválogatott tehetséges fiatal focisták egy kastélyban laknak. A foci mellett itt is sokat adnak a fiatalok oktatására, nevelésére és a kényelmére. Az edzésen elfáradt lábakat szaunában, Jacuzziban pihentetik, de természetesen van masszázs is. Az intézmény több tehetséges játékosa is kijutott már külföldre, de eladni még egyet sem sikerült. Talán néhány év múlva - mondják a szakvezetők. Az akadémia névadója Sándor Károly, vagy ahogyan még többen ismerik a 75-szörös válogatott Sándor Csikar, aki hát finoman szólva is nem pont ilyen körülmények között tanulta a focit.
Sándor Károly "Csikar": - Az édesapám rakodómunkás volt, édesanyám takarítónő. Az égadta világon mást nem lehetett, mint egész nap, amikor az iskolából hazamentünk délután, csak futballoztunk.
R.: - Az MTK egykori sztárjának gyerekkori példaképe még a hazaiak közül került ki.
Sándor Károly "Csikar": - Dr. Sárosi. Ez volt a példaképem.
R.: - Csikar még a móravárosi grundon kezdte rúgni a bőrt, pontosabban a rongylabdát. Ma már ilyen nincs. Vannak viszont játszóterek, ahol a régi időket idézi a hangulat. A példaképek azonban már mások.
- Chelsea, Manchester.
- Rooney, Caca és Dida.
- Ronaldinho, Robinho, Massi. Inkább a Barcelonát szeretem.
- Á, nem, nem annyira tudok sajnos, inkább rajzolok.
R.: - Az egyesületekben valamivel nagyobb a magyar foci presztízse. Például a Grund FC fiataljai között volt olyan, aki meglepően jól ismerte Sándor Csikart.
- Magyar válogatott jobbszélsője volt, hát és jól lőtt, azt tudom. Hát éles szögökből, ...szögből, mondták azt is, hogy a Csikar-szög, ha jól emlékszem.
R.: - A Grund 1986 FC-ben az előző akadémiákkal ellentétben csak kifejezetten fiatal utánpótlás-nevelés folyik. A XVII. kerületben lévő pályára csak fél éve jöttek. Ez Buzsáky Ákosnak köszönhető, aki korábban a Portóban, most a Plymouthban játszik. Ő adott pénzt édesapjának arra, hogy megvegye ezt a területet. A hely tehát megvan, de a fenntartás sem olcsó. Az óvodások és általános iskolások szüleitől pedig annyit nem lehet kérni, hogy jusson az összes szükséges fejlesztésre is. A gyerekek pedig hiába tehetségesek, mire profi szerződést kapnak, már régen máshol rúgják a bőrt.
Baló György: - Velünk van az egykori nagy Fradiból Varga Zoltán, jó estét kívánok. Sokan láttunk, sokan kellett, hogy halljanak rólad a szüleiktől. Buzsáky Ákos, jó estét kívánok, a Grund FC megalapítója és Várhidi Péter, jó estét kívánok, szövetségi kapitány, aki némi egyszerűsítéssel tizenéves fiúkból szeretne ütőképes magyar válogatottat. Varga Zoltán, gyerekkorában mennyit futballozott és hol naponta?
Varga Zoltán: - Hasonlóan, mint Csikar mondta előbb. Utcán tanultuk, kezdtük el és lényegében reggeltől estig és ahol esetleg egy esetben volt még lehetőség tíz éves kortól engedték annak idején Fradiba kezdve heti három-négy edzésen.
Baló György: - Heti három-négy.
Varga Zoltán: - Három-négy edzés, de viszont egész nap kinn voltunk az utcán. Ott gyakoroltunk.
Baló György: - Nyugaton egy tizenéves gyerek valamilyen futballakadémián mennyit tréningezik? Ajaxnál, Real Madridnál? Tudunk erről valamit?
Buzsáky Ákos: - Hát én azt gondolom, hogy ott a napi két tréning az
Baló György: - Napi két tréning?
Buzsáky Ákos: - egy bevett gyakorlat.
Baló György: - Várhidi úr. Szemtelen kérdés. Ki fogja Ön bírni szövetségi kapitányként? A gyerekek közül valaki beér, hogy segítsen Önnek?
Várhidi Péter: - Na de senki nem tudja, hogy meddig leszek szövetségi kapitány. Egy biztos, hogy amíg vagyok, addig megteszek mindent annak érdekében, hogy a fiatalokból jó futballista legyen, mert ugyan a képzéssel nem én foglalkozom, mert most már ilyen hozott anyagból dolgozom, de az biztos, hogy minden erőmmel azon vagyok.
Baló György: - Mi a kulcs Buzsáky úr, Varga Zoltán? Mi a kulcs a fiatalok képzésében? Egy 14 éves magyar fiatalember, akit Önök tehetségesnek gondolnak? Rosszabba és miben, ha igen, mint egy nyugat-európai vetélytárs?
Varga Zoltán: - Én úgy gondolom, hogy ugyanaz az az alap a Bayern Münchennél, mint itt 14-15 éves korban.
Baló György: - Ugyanannyit is tudnak.
Varga Zoltán: - Vagy még többet esetleg. Itt nagyon fontos a kiválasztás, hogy melyik gyereket választom ki és melyiket adom tovább. Nagyon sok esetleg a protekcionizmus Magyarországon.
Baló György: - Ebben is?
Varga Zoltán: - Hát én csak erről tudok beszélni. Biztos vagyok benne, hogy nem a legtehetségesebb gyerekek vannak továbbtolva. Úgyhogy előbb hallottam olyanokat, hogy külföldre, az lenne a cél, hogy akár Angliába, Németországba
Baló György: - Hát az egyik cél az lenne.
Varga Zoltán: - Hát szerintem az kellene, hogy először egy jó magyar bajnokságot csinálni saját nevelésekből és kiválasztani oda a fiatal tehetségeket és egy jó magyar bajnokságból biztos vagyok benne, hogy akkor el tudnánk érni, hogy külföldre is jó embereket tudnánk küldeni.
Baló György: - Buzsáky úr, Ön a saját Grund FC-jét miből működteti?
Buzsáky Ákos: - Szülői támogatásból, önkormányzati támogatásból, alapítványi pénzekből.
Baló György: - Magyarul bocsásson meg, talál egy gyereket és azt mondja a szülőnek, hogy tudnának-e segíteni abban, hogy ez a fiú ide járjon, ha nem tudnak, akkor is járhat? Ha igazán tehetségesnek gondolja.
Buzsáky Ákos: - Akkor is járhat. Az egyesület úgy van fölépítve, hogy a tagdíjat úgy határozzuk meg, hogy ne a szülővel kelljen kifizettetni azt az összeget, amibe az egyesületnek egy kisgyereknek a tanítása, oktatása kerül. Ehhez kellenek olyan támogatók, olyan szponzorok, olyan pénzösszegeket kell mozgósítani, amivel ezt az egész programot lehet működtetni.
Baló György: - Na de ha jól értem ez egyenlőre kicsit nehézkesen megy, az Ön legnagyobb szponzora saját fia.
Buzsáky Ákos: - Ez nem kicsit megy nehézkesen, ez nagyon nehézkesen megy.
Baló György: - Nagyon nehézkesen megy.
Buzsáky Ákos: - Az állami támogatás, az önkormányzati támogatás az töredéke annak, amire szükség lenne. Amit mi szeretnénk megvalósítani, elit képzés és az elit képzést úgy végrehajtani, hogy még egyszer, ne a szülő fizesse meg azt az összeget, hanem ha mi jól dolgozunk, jól választunk ki értékeket tudunk előállítani, akkor később, amikor ezekből a gyerekekből játékos lesz, akkor olyan összegek kerüljenek elő, ami visszaforgatható.
Baló György: - Az embert állandóan az a kérdés foglalkoztatja szerintem sokunkat, akkor egy 18-19 éves magyar fiatalember. Hát Ön ilyen magyar fiatalemberekkel mostanában dolgozik a válogatottnál. Miben gyengébb, mint egy jól képzett nyugat-európai 18-19 éves futballista?
Várhidi Péter: - Nálunk elmarad a minőségi képzés és elmarad a
Baló György: - A minőségi képzés?
Várhidi Péter: - Így van. Mi nálunk nem képzünk posztokra játékosokat, mi a tehetséget hagyjuk kifutni. Sajnos nincsenek olyan edzőink utánpótlásba, akik minőségi edzők.
Baló György: - Tehát szakemberhiány van, azt mondja,
Várhidi Péter: - Szakemberhiány van, én azt mondom. Utánpótlásban biztos.
Baló György: - És ez lényegesebb, mint a pénzhiány?
Várhidi Péter: - Lényegesebb.
Baló György: - Lényegesebb?
Várhidi Péter: - Lényegesebb. Így van. Mert gyakorlatilag
Baló György: - Akkor kéne szakembereket is képezni.
Várhidi Péter: - Hát kéne, de azért képzünk mi minőségi szakembereket, csak nem biztos, hogy az utánpótlásba elmegy dolgozni, mivel ma már az utánpótlásban dolgozó edzőnek is már 8 órába, 16 órába dolgoznia kell. Tehát nehéz ma már úgy összeegyeztetni a keresetét a magánéletével,hogy közben tudjon segíteni.
Baló György: - Azelőtt azt szokták mondani, hogy egy magyar játékost technikailag meg az innovatív és a kombinatív képességeit tekintve jobb, mint egy átlagos nyugat-európai futballista, csak erőnlétbe van elmaradva.
Várhidi Péter: - Most is így van.
Baló György: - De most már azértha nézi az ember, akkor kiderül, hogy ott nagyon-nagyon sok országban megtanulták a technikát a fiatalok. Nálunk meg azt hiszem, hogy az erőnlét továbbra is gond vagy nem?
Varga Zoltán: - Ez szerintem ugyanúgy, tehetségesebbek szerintem a magyar gyerekek 10, 12, 14 éves korban. Ami még hiányzik itt
Baló György: - Zoli, bocsásson meg, akkor mi történik velük a következő .vagy mi nem történik?
Varga Zoltán: - És most jön az, amit ennek kapcsán megemlíteném, a mentális, a mentalitás. Hogy a gyerekek, amikor egy kicsit nehézzé válik a szituáció, mondjuk 50 ezer ember előtt föl kell futni, vagy akkor elkezd a lába remegni. És egy német ilyen ugyanolyan korú játékosban ez nincsen meg.
Baló György: - Mert?
Varga Zoltán: - Hát úgy van nevelve. Úgy van nevelve. Ezt nevezem én mentalitásnak. Olyan a mentalitása a gyereknek, hogyha nehézzé válik az élet, akkor annak megfelelően lép ellen.
Baló György: - De itt egy komplett forduló, egy komplett bajnoki fordulóba összesen nincs 50 ezer néző. Ugye ez nem fenyegeti a magyar játékosokat általában, hogy 50 ezer néző előtt kell bizonyítani, úgyhogy nagyon-nagyon ritkán..
Varga Zoltán: - Hát például, hogyha válogatott meccs van vagy külföldön kellene föllépni. Ez egy nagyon fontos faktor szerintem. Például Németországba azt vettem észre, hogy már fiatal korban a gyerekek olyan magabiztosak, amit a magyar gyereknél ugyanolyan korú gyereknél nem látok. Ez egy óriási előny a sportban.
Baló György: - Ön mit gondol erről? Kell, hogy valamilyen véleménye vagy benyomása legyen erről. Félénkek?
Buzsáky Ákos: - Hát még az előző kérdésre egy picit visszautalnék. A 14 éves játékosokról beszéltünk. Azt kérdezte, hogy ott van-e lemaradás. Én azt gondolom, hogy 14 éves korban nincsen, hanem még később sincsen. Tehát a magyar játékosok egy bizonyos szinten 18 éves korig is megállják a helyüket, sőt, tudnak eredményt elérni.
Baló György: - 18 éves korig.
Buzsáky Ákos: - Igen, igen, igen. Én azt gondolom, hogy a problémák akkor kezdődnek, mikor a versenyeztetés olyan stádiumba kerül, hogy hétről-hétre olyan közegnek lennie, olyan ingert kellene kapni a játékosnak, amit megkap a 18-19 éves olasz, angol, francia játékos. A magyar egyszerűbben fogalmazva, a magyar bajnokság színvonala az annyira visszahúzza ezeket a gyerekeket, hogy hiába dolgoznak a klubok, az utánpótlás-edzők. Lehetnek akadémiák, hogyha
Baló György: - Ördögi kör.
Buzsáky Ákos: - Azt gondolom, egy-két évig egy nagyon tehetséges játékosnak, egy 18 éves játékosnak egy-két évig az NB-I az fejlődés. 20 éves kortól, ha valaki extra tulajdonságokkal rendelkezik, annak el kell innen menni, mert hogyha nem azt teszi, akkor előbb-utóbb szépen le fog épülni.
Baló György: - Leépül.
Buzsáky Ákos: - Azt a cselt meg lehet lassabban csinálni és akkor se lesz belőle baj, akkor is lehet gólt rúgni esetleg.
Baló György: - Ön mit gondol mindösszesen Várhidi úr mentális értelemben milyenek ezek a játékosok, akikkel elkezdett dolgozni és reménykedni?
Várhidi Péter: - Hát azért nekem az a szerencsés helyzetem van, hogy én már azokkal dolgozom többnyire, akik már külföldön vannak. Tehát nálunk azért nagy probléma ez, amit itt beszéltünk az előbb, hogy nálunk a csapatokba nem kerülnek be ezek a fiatal játékosok. Tehát még mindig inkább a nevenincs profikat hozzuk, idézőjelbe téve profikat, a külföldi játékosokat, sokkal kevésbé a mi magyar gyerekeinket rakjuk be. Mivel én a 19 éves válogatottal is foglalkozom, és azért látom, hogy 17 éves korig egyértelműen ott vagyunk a középmezőny élén.
Baló György: - Az európai középmezőny élén.
Várhidi Péter: - Így van. Bármikor azt mondom, meg lehet versenyeztetni a magyar válogatottat bármelyik él válogatottal, akár a németekkel, akár az olaszokkal, bármelyikkel. Onnan nincs továbblépés
Baló György: - Tehát a gond a tizenéves kor végén történik, huszonéves kor elején.
Várhidi Péter: - Így van. Ott nálunk nem kerülnek be a csapatba játékosok.
Baló György: - De Ön tartja magát ahhoz, hogy nem akar idősebb játékosokat egyáltalán vagy új válogatott .18-19 éves gyerekekből fog állni?
Várhidi Péter: - Nem, hát ezért ez 20-22-23-ra tehető, természetesen vannak 18 évesek is, de azért van 28 éves is. Mindenképpen olyan játékosokra alapozok, akik három év múlva, amikor ez a csapat én úgy érzem, hogy ütőképes lehet, akkor még válogatottak lehetnek.
Baló György: - Mind a hármójuknak köszönjük, hogy eljöttek. Jöjjenek máskor is.
Várhidi Péter: - Köszönjük szépen.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
